Mikor azt hiszed, hogy ahhoz, hogy az életedet irányítsd, tanfolyamok és guruk tömkelegét kell végigjárnod és órákig kell meditálnod naponta, elvonulni hosszabb időre, akkor tévedsz. Nem kell. Már most is te irányítod az életed. Csak legfeljebb nem tudsz róla, mert nem ismered fel a mechanizmusokat. De senki nem tart pisztolyt a fejedhez, ha elégedetlenség helyett mosolyogsz arra, aki rálépett a lábadra a villamoson, mert az hirtelen elindult. Igen, piszkos lett a cipőd. Igen, kapaszkodhatott volna. De te mégis rámosolyogsz: „semmi baj”. És a nézéséből megérted, hogy te vagy az első a héten aki szóltál hozzá egy jó szót. Vagy egyáltalán, szóltál hozzá. De lehet, máskor, péntek délután, a 10. ember után már nem így reagálsz. Miért? Nem szoktunk rajta gondolkodni. Csak jön a válasz, a reakció magától. Pedig ilyenkor is teremtünk. A mi életünket, másét – ha hagyják.
A dolgok mikéntjének megértése ahhoz kell, hogy hogyan lehet az automatizmust felváltani tudatos érzékeléssel és reagálással. Célirányosra. Ez egy mód, módszer, ahogy érzékeljük a világot. Megérteni, utána pedig alkalmazni nap mint nap. És egyre inkább birtokába kerülünk saját képességeinknek, saját magunknak.
Kommentek